MK 2,1-12
Abban az időben Jézus betért Kafarnaumba. Mikor meghallották, hogy a házban van, hirtelen annyian összejöttek, hogy még az ajtó előtti téren sem fértek el.
Ő pedig hirdette nekik az igét. Közben hoztak egy bénát,
négyen cipelték. Mivel a tömegből nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetőt, és nyílást készítve engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: „Fiam, bűneid megbocsáttattak.” Néhány írástudó is ült ott. Ezek ilyen gondolatokat forgattak szívükben: „Hogy beszélhet ez így? Káromkodik! Vajon ki más bocsáthatja meg a bűnöket, mint egyedül az Isten?” Jézus pedig lelkével rögtön észrevette, hogy így gondolkodnak. Azt kérdezte: „Miért gondoltok ilyeneket magatokban? Mi könnyebb? Azt mondani a bénának: »Bűneid megbocsáttattak«, vagy azt mondani: »Kelj föl, fogd az ágyadat és járj«? Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!” Ezzel odafordult a bénához: „Mondom neked, kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!” Az tüstént fölkelt, fogta az ágyát, és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan ámultak, dicsőítették az Istent és mondták: „Ilyet még sohasem láttunk.”
Egy gyógyítási történet, ami egyben egy valódi böjti tanítás, ugyanis tartalmazza minden jellemzőjét a helyes és jó böjtnek.
- Nem maguk miatt cselekednek. Kilépés az önzőségből. Ha böjtölünk, ne magunk miatt tegyük, hanem másokért.
- Közösen cselekedtek, mert a böjt is közösség. Összefogtak: pedig biztos volt nézeteltérés, biztos volt másként gondolás, lehetne probléma, hogy ki hova álljon, hogy ki mit mondott, vagy nem mondott. De túl léptek ezeken: mert közösen kell cselekedni.
- felmásznak a tetőre, de nem a Bábel tornyára. A mi böjtölésünk: sokszor Bábel tornya: felmászunk, elérjük, kiböjtöljük. Ahol az Istennek kötelező megfizetni a böjtünket!
- megbontják a tetőt: kilépés a tárgyak hatalmából, az ember mindig fontosabb. De ebben a bontásban van egy nagyon komoly lázadás is: lehet másként élni, lehet másként cselekedni, ha emberi életről van szó.
- Nem a mások véleménye számít – valódi hitvallás
- Az Isten nem fenn van – hanem az emberek között. Az odafordulásban, a lehajolásban,
- A böjt lényege: ne mi, hanem az Isten! A böjt végének legszebb mozzanata: Áldott, aki az Úr nevében jő!
Mert a böjt nem más: megérkezni, oda állni az Isten elé.