Egyházközségünk bemutatása

Adatok

Főesperesség: Székesegyházi Főesperesség
Esperesi kerület: Nyíregyházi Esperesi Kerület
Titulus: Szent Miklós püspök
Templombúcsú: december 6.
Anyakönyvek: 1786 óta
Templomépítés: 1895-tól 1897-ig
Temploméítés: 1895-1897

A székesegyház műemlék.

Szolgálattevők

Szabó Tamás

Szabó Tamás

parókus

Kocsis Dániel

Kocsis Dániel

beosztott lelkész

Kocsis Dániel

Szabó Csaba

beosztott lelkész

Templomunk rövid története

Nyíregyházáról a források már a honfoglalás korában tesznek említéseket, azonban az első írott forrás 1219-ből való, akkor még Nyírfalu néven említik. Már régebben egy tömböt alkottak ebben a térségben a bizánci szertartásúak, aminek a központja a mai Görögszállás volt. (Erre utal maga a Görögszállás szó is, ebbe a tömbbe tartozik bele Nyíregyháza mellett Buj, Nyírtelek stb.)

A Nyíregyháza táján élő bizánci szertartásúakról már a honfoglalás korából található bizonyíték. Az ősi Nyíregyházán már a honfoglalás előtt volt keleti szertartású templom. A keleti szertartásúak temploma a hitújítás korában a reformátusok tulajdonába ment át. Geduly Henrik 1896-ban így ír a Nyíregyháza az ezredik évben című művében: „Midőn az ősi nyíri templom a református egyház birtokába ment át, s a görögkatolikus parochia minden épületétől megfosztatott, a Károlyi grófok nyújtottak segélyt, s az általuk adományozott, s mostan is a görögkatolikus egyház tulajdonában lévő telken épült fel 1662-ben a második, fából épült templom. Az új építkezés alkalmából talált két pénzdarab tanúsága szerint 1720-ban épült fel az első kőtemplom, és ennek lebontása után a millennáris év folyamán épült fel a díszes kettős tornyú új templom, melynek építési költségei 37 000, belső berendezése 10 000 forintig terhelte meg az egyházat, s mely a folyó millennáris év augusztus vagy szeptember havában kezdi el szolgálni magasztos rendeltetését”. Az első kőtemplom építésekor még nem futotta pénz a torony felépítésére, erre 1882-ben került sor, és akkor „húzták fel oda az új, csinos, kellemes hangú harangokat”.

Az 1880-as évek második felére nagyobb templomra vágytak a hívek (kb. 2540 lélek), hiszen ez a templom kicsi volt számukra és elég rossz állapotban is volt. Ezt a törekvést az újság is támogatta mivel a régi „már nem olyan, ami a város előrehaladó csinosodásának megfelelő”. Általános mozgalommá vált a gyűjtés az új templom építésére (a munkácsi püspökség adománya, a Vallási és Közoktatási Minisztériumtól segély, Kótaj adománya stb.). Rövidesen gondolni lehetett ennek felépítésére is. Az új templom tervezésével Vojtovits Bertalant bízták meg. 1895-ben letették az alapkövet. Az építéssel Vojtovits Bertalant és Barczó Mihályt bízták meg. 1896 nyarára az építkezés a toronykeresztek felrakásáig jutott el. Már ekkor felmerült a gondolat, hogy ez „talán még arra a sorsra is vár, hogy a vajúdásban lévő magyar püspökségnek egykor székesegyháza legyen. Áldja Isten!”

A berendezés és a csinosítás 1897 nyarára készülhetett el Sesztay Pál főgondnok irányítása alatt. 1897. október elejére minden elkészült, október 9-én megérkezett a népszerű munkácsi püspök, Firczák Gyula is, akit a megye és a város vezetői, intézmények élenjáró tisztviselői fogadtak. A felszentelési szertartást a püspök 20 pappal végezte, ezen és az azt követő fogadáson a többi felekezet lelkészei is részt vettek, üdvözölték a püspököt, és Isten áldását kérték az új egyházi épületre.

A templomot 1945-ben bombatalálat érte. A háborús sérülések helyreállítására támogatást kértek a Magyar Állami és Közoktatási Minisztériumtól és az Újjáépítési Minisztériumtól. Ez utóbbi 2000 Ft Újjáépítési segélyt utalványozott át. A templom tatarozása a következő évben elkészült, ekkor építették fel a szentély körül sekrestyét is. A tatarozás költségeihez az egyházközség családjai adományaikkal, a város 5000 Ft segéllyel járult hozzá.

Az első kőtemplomunk harangjait az első világháború során rekvirálták és háborús célokra használták fel. A második kőtemplom harangjairól egy 1965-ből származó irat tudósít: „A nyíregyházi görög katolikus egyházközségnek két harangja van, melyek a templomunk tornyában vannak felállítva. Mindkettő a nyíregyházi hívek közadakozásából, az Ecclesia harangművek által készült Budapesten 1925-ben. A nagyobbik harang felirata: Oltalmad alá sietünk, Istenszülő Szűz. A kisebbik felirata: Szent Miklós, védelmezz minket. ” Ezek a harangok 960 ill. 280 kg-osak.

A jelenleg is tartó felújítási munkálatok 2003-ban kezdődtek meg. Azóta új ajtók, kerítés és lépcső készült. 2005-ben pedig a templom salétrom elleni szigetelése illetve a belső falak festése készült el.

Myrai Szent Miklós, templomunk védőszentje

Krisztus után 245-ben Kis-Ázsiában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek nagybátyjához Patara város kolostorába költözött. Az ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Emberszeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben a Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált! A zarándokútról visszafelé tartva betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között püspökké választották. Egy lezüllött, eretnekké vált egyházmegye élére került, melyet nagy gonddal és erős hittel igazgatott. Mindenkivel jótékony volt, szerette és segítette az embereket.

52 évig volt püspök. Az évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspöküknek, de még vezetőjüknek is tartották. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett.

Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Minden évben december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel.

A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. Fogságából végül kiszabadult, hosszú, békés öregkort ért meg.

Demre közepén fekszik a Szt. Miklós templom. Mellette a sírhelye, amelyet 1087-ben olasz tengerészek a csontok egy részét és a sírban levő ereklyéket Bariba vitték, ahol ma is őrzik ezeket.