A nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház templombúcsúját 2017. december 3-án tartották, melyen Szocska A. Ábel apostoli kormányzó atya mondott ünnepi beszédet.
Csodatévő Szent Miklós ünnepén elsőként tolmácsolta kormányzó atya az egyházközség híveinek a Szentatya köszöntését, azt, hogy milyen szeretettel gondol híveire a Főpásztor még Rómában is.
A magyar püspökök novemberi ad limina látogatása során Ábel atya közvetítésével a Nyíregyházi Egyházmegyének ajándékoztak egy hiteles Szent Miklós ereklyét. Ennek ünnepélyes átadásával lett igazán különleges a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház templombúcsúja 2017. december 3-án.
A kormányzó atya nem csak – a mostantól a székesegyházban helyet kapó – ereklye miatt építette beszédét az ünnep által kifejezett mély igazság köré, miszerint „Szent Miklóstól nem kell elbúcsúznunk”.
Szent Miklós mindig velünk van, minden görögkatolikus templomban a nagy alapképek egyikén. Görögkeleti egyházunkban olyannyira tiszteletben áll a Csodatévő, hogy hitéhez és cselekedeteihez méltó 159 utódot, nevét viselő Szent Miklóst tisztelhetünk.
„A gyermekekhez érkező mesebeli Télapó meghozza ugyan ajándékait, de el is kell tőle búcsúznunk. Míg Szent Miklós egy igazi személy, aki mindig jelen van. Életünk minden napján fordulhatunk hozzá.” – mondta a szónok.
Ábel atya prédikációjában egy rövid fohász is helyet kapott az utazók és hajóra szállók védőszentjéhez: „Szent Miklós, jöjj velünk, oltalmazz bennünket, kísérj el minket!”
A megrágalmazottak és ártatlanul elítéltek védőszentjeként, és legfőképp a házasság előtt álló leányok és nők pártfogójaként is ismerhetjük a Csodatévőt. Ő úgy tudott segíteni, hogy ajándékával a bűntől mentette meg az embereket.
Végezetül kitért arra, hogy Szent Miklós igazi hitvalló volt. Azok, akik keresztet állítanak, akik azon fáradoznak, hogy méltó módon hirdethessék Krisztust: az egyházközség minden cselekvő, segítő tagja maga is hitvalló.
A Szent Liturgián koncelebrált dr. Obbágy László Nyíregyháza-Kertvárosi parókus atya, Tóth András családpasztorációs referens atya, dr. Soltész János atya, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora, Kocsis Dániel segédlelkész, dr. Kruppa Tamás atya, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola teológiai tanára, Polyák Imre, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet spirituálislelkipásztora, Beregi István atya, Mosolygó Béla, a Püspöki Hivatal irodavezetője, Szemán András diakónus atya, Lakatos László atya, a házigazda Monlár Zoltán parókus atya, Grunda János nyírpazonyi prókus atya, velük együtt folytatódott a templomon kívül az új úti kereszt megszentelése a hóesésben.
Az ünneplés azonban a miroválás után még koránt sem ért véget. A házigazda, Molnár Zoltán parókus atya köszöntő és hálaszavai után mindenkit invitált a nap további eseményeire is. A templomudvarba ebédre és egész napos rendezvényre volt hivatalos minden kedves látogató. Szent Miklós udvara sok-sok vendéget szólított meg, s az együtt töltött délután is igazolta kormányzó atya szavait: „Szent Miklóstól nem kell elköszönni.”
Forrás és fotó: Polyákné Tóth Nóra, Nyíregyházi Egyházmegye