Teljessé vált a megváltói mű, az evangélium. Jézus megtestesülése, tanítása, halála, feltámadása és az arról szóló tanúságtétele, mikor megjelent apostolainak, s bátorította őket. már nem kell fürkésző kutatásokat tenni, újabb és újabb kinyilatkozásokat keresni, mert Krisztus mindent elmondott, minden, amit az Istenről tudnunk kell, tudnunk lehet, ott van a Szentírásban.
Jézus mennybemenetelével elkezdődik egy új világ. Krisztus visszatér az Atya láthatatlanságában, az Atya végtelenségébe, s ezzel minden ember megdicsőülésének prototípusává vált. Mi már tudjuk, az utolsó út nekünk keresztényeknek nem a ravatalozó és a sír közötti út, hanem az Atyához való menetel, mikor az Atya végleg felemel bennünket is az ő isteni végtelenségébe az ő végtelen szeretetébe.
Krisztus örökségül nem pusztán tanítást, nem egy könyvet, hanem közösséget, tanítványokat hagyott hátra. Közöséget, aminek tagjainak hivatása és feladata, hogy újra és újra reményt és hitet vigyenek a világba:
Hirdessétek az evangéliumot! A jót, az igazat, a szépet, a másikról, a másiknak, a másikért. Ott néhány tanítvány megértette, és mi is égre emeljük tekintetünket, mert nem hagyjuk, hogy egy elégedetlenkedő világba, a reménytelenségbe taszítsanak minket, hanem ma is megéljük szeretetre bíztató isteni hivatásunkat.