Isten megteremtette az embert, saját képmására, férfinak és nőnek teremtette őket (Ter1,26) Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap. (Ter1,31)

És azóta újra és újra megkísértenek minket elméletek, ideológiák és eszmék, amelyek szerint az ember csak egy biológiai lény, 

  • aki, a természet törvényszerűségből születik,
  • aki, csak addig él amíg lélegzik,
  • aki, eszik, alszik, örül és szenved,
  • aki, szeret, hogy viszontszeressék, 
  • aki egyszer végleg megsemmisül.

Azon a pénteken azonban az Isten Pilátus prófétikus mondataival vezeti fel az újjáteremtés hatodik napját:

Ecce homo. Íme az ember. (Jn19,5)

  • aki született Isten akaratából,
  • aki él Isten éltető szeretetéből,
  • aki társaival evett, ivott, énekelt, 
  • aki szóval és tettel építette Isten országát,
  • aki szenvedésében és halálában örök életet ajándékozott.

Azóta minden nagypéntek a teremtés 6. napja, az emberiség ünnepe, mert beteljesedett (Jn19,30), teljessé vált a teremtés nagy műve.

Íme az ember: Te és én, akik élnek, esznek, alszanak, szeretnek, szenvednek. De már nem pusztán a biológiai törvények, hanem Isten éltető szeretete által, örökre. 

Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap. (Ter1,31)