Gondolatok húshagyó vasárnapon az utolsó ítélet példázatához ( Mt25,31-46)
2024. 02. 04.
- Tömören a lényeg: Ki mint él, úgy ítéltet meg!
- Bár sokszor érzünk késztetést ítéletalkotásra származásunk, pozíciónk, vagy csak éppen igazságérzetnek elnevezett véleményünk miatt, de az ítélet mindig az Isten dolga.
- Ez a tény felszabadíthat minket az emberek szubjektív véleményalkotásának a terhétől.
- A történetben nincs védőbeszéd, felesleges, mert Krisztus ismer minden körülményt, minden adottságot, egészében látja az életünket.
- Az Isten számtalan lehetőséget ad arra, hogy jót tegyünk.
- Segítség kérésekor vagy segítség elfogadásakor a másik üdvösségét szolgálom.
- Az isteni tervben a testi és szellemi képességeink, az anyagi helyzetünk, a társadalomban elfoglalt szerepünk nem érdem, hanem feladat.
- Az isteni társasjátékban nem az a bajnok, aki mindenkit legyőz, hanem azok, akik EGYÜTT, EGYMÁSSAL, EGYMÁSÉRT küzdenek.
- Itt különösen igaz: csak együtt sikerülhet.